h.k. az utóbbi hetekben szabadságon van, ami a horvathpress-t illeti. ezért réggebbi konzerv anyagok publikálását döntötte el a szerkesztőség, amelyek -bár nem közelítik meg irói kvalitásainak legjobbjait- még így is sok tanulságos intelmet és megfigyelést tartalmaznak.

Úgy emlékszem a boldog múltból, amikor még volt jövőképem és ábrándjaim,
hogy Portugália szép hely. Kár,hogy valószínűleg soha a büdös életben
nem lesz alkalmam eljutni oda.
Most, hogy fél év alatt kétszer költöztem, előbb az Istenhegyre, majd
most a Sz. I-ba, rádöbbentem, hogy a két költözés közt ingóságaim
csupán másolt cd-kkel és használt könyvekkel gyarapodtak. Se kocsi, se
bútor, de még a számítógépem is csak folyamatosan amortizálódik.
A másik idei felfedezésem, hogy amióta otthagytam a GE-t, nyugati
irányban nem voltam külföldön. Utoljára saját költségen is csak a múlt
évezredben. Sőt, az elmúlt években a külföld egyetlen országot
jelentett: Romániát. S ami a legszebb, idén már azt sem...
No future.

és egy későbbi hozzászólás a témában:

Mindannyian el fogtok kárhozni. Nyaraljatok még pár évtizedig, utána én fogok. Enyém a mennyek országa, Isten igazsága. Halleluja! A hurik lejtik majd nekem táncukat, míg titeket az ördögök főznek szurkos kotlákban.

Pogányok, sírjatok.

...