Alessandro Baricco: City

A Selyem, a Novecento, a Tengeróceán, a Vértelenül és a Harag-várak után végre Baricco 1999-es elbeszélésfüzére is olvasható magyarul. Gould, a tizenhárom éves zseni képzeletbeli barátainak, egy óriásnak és egy némának szövi történeteit egy bokszolóról, Shatzy Shell, harmincas éveiben járó nevelőnője pedig hatéves kora óta veszi magnóra vadnyugati történeteit. A két ember különös kapcsolata meséik laza szövedékén keresztül bontakozik ki a szerzőtől szokatlan terjedelmű, de változatlanul magával ragadó műben.

Kiadó:	Helikon Kiadó
Oldalszám:	336
Kiadás éve:	2006
Kötés módja:	karton

http://www.libri.hu/hu/konyvek/irodalom/szepirodalom/regeny/city

-horvathpress- értékelés: A történet valóban lenyűgöző. Aki szereti Barricót, az apró betűvel szedett, tömör oldalakat, ahol egy pillanatra sem kalandozhat el a City olvasása közben. Bevezetésként álljon itt néhány idézet:

"Csak az érdekesség kedvéért, ezen az ajtón itt nemsokára egy óriás, meg egy kopasz és néma krapek fog bejönni, mindent összetörtnek és telefonzsinórral megfojtanak benneteket. Az óriást Dieselnek, a némát Poomerangnak hívják."

[Diesel és Poomerang a 13 éves Gould gondolatban létező barátai, akik azért szolgáltatnak ily módon igazságot, mert egy képregényfigurát a kiadó - az olvasók szavazatai alapján - ki akar végezni. -horvathpress-]

"Gould apja meg volt róla győződve, hogy Gouldnak tényleg van házvezetőnője, és hogy Lucynak hívják. Minden pénteken, hét óra tizenötkor, telefonált neki, hogy megtudja, minden rendben megy-e. Gould ilyenkor átadta Poomerangnak a kagylót. Poomerang remekül utánozta Lucy hangját.
- De hát Poomerang nem néma?
- Pontosan. Lucy is néma.
- Neked néma házvezetőnőd van?
- Nem egészen. Az apám azt hiszi, hogy van házvezetőnőm, minden hónapban csekket küld neki, és én azt mondtam róla, hogy szuper, csak néma.
- És ő, hogy megtudja, rendben mennek-e a dolgok, telefonál neki?
- Igen.
- Zseniális.
- Bevált. Poomerang igazán ügyesen csinálja. Tudod, az egyáltalán nem mindegy, hogy olyan valakit hallgatsz-e, aki csak hallgat, vagy olyat, aki azért hallgat, mert néma. Másféle az a csönd. Az apám azt nem venné be.
- Intelligens ember lehet az apád.
- A hadseregben dolgozik."

[Ahogy az a fenti kis párbeszédből is kiderül, a 13 éves Gould külön él katonatiszt apjától, aki minden pénteken telefonál neki...A párbeszédben Shatzy és Gould vesz részt. Shatzy az a 30 körüli lány, aki az előző bejelentést tette, mely szerint Poomerang és Diesel mindent szét fognak verni és mindenkit megölnek telefonzsinórral. Shatzy fenti párbeszéd után nem sokkal Gould tényleges házveztetőnője lesz. -horvathpress-]

"Taltomár tanár úr már megélt bizonyos életkort, és több ezer órányi futballt nézett már. Maga a játék nem túlságosan érdekelte. Ő a játékvezetőket figyelte. Tanulmányozta őket. [...] Gould, nem teljesen alaptalanul, a szabályok túlszárnyalhatatlan ismeretét tulajdonította neki, és azért ment oda hozzá, hogy megtalálja azt, amit a nagy tudású akadémikusok közt - akik őt nap mint nap a Nobel-díjra edzették - nem talált meg: a bizonyosságot, hogy a rend a végtelen tulajdona. Így hát kettejük közt, ami történt, a következő volt:
1. Gould megérkezik, még csak nem is köszön, és miközben a pályára mered, a tanár úr mellé áll.
2. Körülbelül tíz percen át egy árva szót, sem egy pillantást nem váltanak.
3. Egy adott ponton Gould, miközben egy másodpercre se veszi le szemét a játékról, valami ilyesmit mond:
4. Taltomár tanár úr, hogy időt nyerjen, kiveszi szájából a cigarettát és leütögeti róla a képzeletbeli hamut. Azután néhány dohánymorzsát köp maga elé a földre és halkan azt dünnyögi:
5. Még egy rövid ideig nézik tovább, kommentár nélkül, a játékteret.
6. Egy adott pillanatban Gould elindul hazafelé, s csak annyit mond:
7. Taltomár tanár úr pedig, anélkül, hogy elfordítaná fejét a pályától, azt dünnyögi,
Nagyjából egy héten egyszer történt ez.
Gould nagyon szerette.
A gyerekeknek szükségük van a bizonyosságokra."

[Gould és Taltomár tanár úr focimeccsek környéki hasonszőrű "társalgásai" külön megérnek egy misét. Mert ugye "a gyerekeknek szükségük van a bizonyosságokra". Mindezek után Shatzy is átesik a tűzkeresztségen, mely egy kérdőív kitöltésében ölt testet. A kérdőívet Gould apja állította össze a házvezetőnők leinformálására, benne olyan kérdésekkel, mint: "A jelölt rekonstruálni tudná-e azt a kudarcsorozatot, amely ma, ennyi idős korában és a munkanélküli státusában, arra indította, hogy megpályázzon egy olyan rosszul fizetett helyet, amely ismeretlen tényeőket sem nélkülöz?". Shatzy azonban kiállja a próbát: közben az is kiderül, az álma az, hogy westernt készítsen. - horvathpress-]

"Tekintve, hogy a fürdőszoba épp a lépcső tetején volt, amikor Shatzy felment az emeletre, hogy lefeküdjön aludni, a fürdőszoba mellett haladt el. Odabent Gould volt. És az, amit kintről hallani lehetett, az ő hangja volt. Az ő hangja, mely hangokat produkált."

[Érdekes vonulat a könyvben Taltomár tanár úr, Poomerang, Diesel és a western mellett az, hogy Gould - általában fürdőszobákban, egy bokszoló élettörténetét is megalkotja: elbeszéli Poomerangranak és Dieselnek Larry, a bokszoló karrierjét. -horvathpress-]

"Gouldnak huszonhét tanára volt. De a legjobban közülük Mondrian Kilroyt kedvelte. Ötvenes éveiben járó férfi volt, furcsa irlandi képpen (de nem volt irlandi). Lábán mindig szürke posztóból készült papucsot viselt, úgyhogy sokan azt hitték, ott, az egyetemen lakik, néhányan pedig azt, hogy ott is született. [...] kutatásának természete, néhány éve, egy igen különös kutatási anyagra koncentrálódott, tudniillik: a görbe vonalú tárgyakat tanulmányozta. [...] Mindennek jelentése eléggé világossá vált - és mindamellett kétségtelenül érdekes formában - az előadásai során, különös módon néhányukban, és szokatlan világossággal, az egyikben, abban, amely a 11. számú előadásként ismert, és amelyet, hogy egészen pontosak legyünk, Claude Monet Tavirózsáinak dedikált."

[Mondrian tanár úr az egyik legérdekesebb figura a könyvben - a szerkesztőségnek mindenféleképpen. A Monet Tavirózsáinak dedikált előadás pedig szintén nem egy utolsó élmény a könyv oldalain, hosszasan taglalt formában... - horvathpress -]

[A kötet 14. fejezete egy hamburgerrendelés története. Röviden csak annyit: állati...Ha valaki volt már mekiben vagy börgör királyban, élvezni fogja minden mondatát... - horvathpress-]

[A könyv 17. fejezete szintén delicatessen: Diesel, Poomerang, Gould és Shatzy egy kínai étterembe mennek enni, ahol a szomszád asztalnál apuka és anyuka eltérő koncepciói kereszttüzében hosszú oldalakon át senyved a kislányuk, akit apuka arra próbál megtanítani, hogyan kell pálcikával enni. És ez az istennek sem megy. Szülők közti vita, gyereksírás...Végül aztán Diesel beavatkozik. - horvathpress-]:

"Odament a kis család asztalához, egyik kezébe vette a pici lány két pálcikáját, és markába szorítva apró darabokra morzsolta, pontosan az apa mézes kacsáját tartalmazó tányér fölött.
Melánia abbahagyta a sírást. Az étteremre olyan csönd zuhant, melynek sülthús- és szójaíze volt. Diesel halkan beszélt, de a konyhában is hallani lehetett. Csak egy kérdésre szorítkozott.
- Minek csináltok gyerekeket? - mondta. - Minek?"

[A történetben nagy szerephez jut egy '71-es, Pagoda típusú lakókocsi is, melyet Gould vesz meg Bandini tanár úrtól, kinek a porch és az epipháneia viszonyáról szóló döbbenetes értekezéséről a 149. oldaltól olvashat az érdeklődő - horvathpress-]:

"Bandini tanár úr arra gondolt, hogy a világ tele van bolondokkal. Majd ott folytatta, ahol előzőleg félbeszakította."

"(Gould megy Taltomár tanár urat meglátogatni. Belép a kórházba. Felmegy a hatodik emeletre. Belép a 8. sz. szobába. Taltomár az ágyban fekszik. Egy géphez kapcsolt maszkon keresztül lélegzik. Nagyon sovány. Haját levágták. Gould az ágy mellé tesz egy széket és leül. Taltomárt nézi. Vár.)"

"Hajnali öt óra volt, mire Shatzy hazaért. Miután lefeküdt valakivel, utált együtt aludni az illetővel. Nevetséges volt, de mindig talált valami kifogást rá, hogy hazamenjen."

[Fenti érdekes adalékok után elérkezik az olvasó a 22. fejezethez, mely - a szerkesztőség szerény véleménye szerint a könyv egyik csúcsa. Itt olvasható Mondrian Kilroy tanár úr esszéje az címmel. Csupőán zárójeles megjegyzés, hogy a tanár úr ezt az esszét egy prospektus hátoldalán öntötte sorokba. Mindazonáltal rendkívül fontos téziseket tartalmaz. Poomerang értelmezése (esetleges alcím) szerint: Ha a bankrablót börtönbe csukják, az értelmiségiek miért mászkálhatnak szabadlábon? A -horvathpress- szerint Baricco itt olyan jót írt, hogy igazából az egész fejezetet idézhetnénk, de nem tesszük. Mondjuk inkább még egyszer: 22. fejezet. KÖNYÖRGÜNK, OLVASSÁTOK EL! S csak címszószerűen az esszé főbb tézisei - horvathpress-]:

"1. Az embereknek ideáik vannak.
2. Az emberek hangot adnak ideáiknak.
3. Az emberek hangot adnak ideáiknak, melyek nem ideák.
4. Az ideák, melyeknek hangot adtak, ezáltal tehát egy adott közösség nyomásának lettek kitéve, eredetükkel való tényleges kapcsolatot nélkülöző mesterséges tárgyakká válnak. Az emberek oly tehetséggel finomítják őket, mindaddig, míg halálossá nem alakítják. Azután, ahogy múlik az idő, rájönnek, hogy fegyverként is használhatók. Egy pillanatig sem gondolkoznak róla. És lőnek.
5. Az emberek az ideákat fegyverként használják, és ebben a tettben örökre el is távolodnak tőlük.
6. Az intellektuális tisztesség, az egy oximoron."

[Utoljára mondjuk: az esszé is megér egy misét. Népiesen: beszarás. -horvathpress-]

[Gould eltűnik. Larry "Lawyer" Gorman és Stanley "Hooker" Poreda mindent eldöntő és elsöprő erejű mérkőzése is zajlik. A könyv vége felé az izgalom csak egyre nő. A tábornok és Shatzy is találkoznak.- horvathpress-]:

"- Soha nem félt egy kicsit egy olyan kisfiú mellett élni, amilyen Gould?
- Csak egyszer.
- Mikor volt az az egyszer?
- Egyszer, amikor a mamájáról kezdett beszélni. Azt mondta, hogy az anyja megőrült, és akkor elkezdte mesélni az egész történetet. Nem is az volt a félelmetes, amit mondott, hanem a hangja. Egy öregember hangjának tűnt. Olyané, aki mindig is tudott mindent, és azt is tudta, hogy mi lesz a vége. Egy öregemberé."

[S közeledik Shatzy westernjének vége is. A sztoriban felbukkan Phil Whittacher, hogy megjavítson egy harmincnégy év, két hónap és tizenhat nappal azelőtt megállt órát, mely leragadt 12 óra 37 perckor. - horvathpress-]

"A sírkőbe vésett mondatot ő válaszotta. Nincs rajta dátum. Csak ennyi: Shatzy Shell; semmi köze a benzineshez."

[S mindezek után befejeződik a western, Larry "Lawyer" Gorman története, s Gouldé is... - de ehhez el kell olvasni a könyvet. Érdemes. - horvathpress-]